Engesztelő-Zarándoklat

Tolcsva
A tolcsvai határkeresztnél már messziről láttuk a tolcsvaiak csapatát Csoma Ernő polgármester úr, Kővári Béla alpolgármester úr, Pál Miklós görög katolikus paróchus atya és Antal Mariann református tiszteletes asszony vezetésével. A nagyszámú erdőhorváti zarándokcsapat itt adta át a keresztágat, mint stafétát és együtt vonultunk be az itt csatlakozó baskóiakkal Tolcsvára. A marasztaló vendégszeretet folytán bejártuk a templomokat és első állomásként a református templom hűvösében tiszteletes asszony áldását adta a zarándokokra. Itt csatlakoztak a tolcsvai iskolások és a lakosság is. Polgármester úr jelezte, hogy még nem értek véget a meglepetések. Vendégszeretetüket tovább fokozták a főtéren, a községháza előtt, ahol a vándortarisznyánkba megkaptuk a helyi termékeket, a tokaji bort, a helyi pék kenyerét, majd a hivatal udvarán vendégségre invitáltak bennünket. Tovább haladva a görög katolikus templomban Orosz Atanáz püspök atya vezetésével imádságot végzett Pál Miklós atya és innen haladtunk tovább Tolcsva elejére, ahol a nagy Tokaji palacknál várt bennünket a Tokaj Kereskedőház Zrt. főborásza. Itt kaptuk meg a zarándokok borát, melyet a helyszínen Orosz Atanáz püspök atya meg is áldott.

Vámosújfalu  - a két zarándokág találkozik
Vámosújfalu közelmúltban épült római katolikus templománál várt bennünket Felházi József polgármester úr és Szőke Gábor római katolikus paróchus atya. A Sárospatak felől hamarabb érkező zarándokok megpihenhettek a templom hűvösében és türelemmel bevárták a Tolcsváról a szívélyes vendéglátás miatt késve érkező hegyi zarándokokat. A templomban a gyönyörűen megfestett oltár előtt – melynek oltárképén Szent István királyunk felajánlja nemzetünket a Szűzanyának – közösen, egy szívvel lelkesedve énekeltük el a magyar Himnuszt. Orosz Atanáz püspök atya áldását adta az egyesült zarándok közösségre.
Felházi József polgármester úr köszöntője után Gábor atya is imát mondott a zarándokokra. Innen együtt indultunk Olaszliszka irányába.

Olaszliszka
Elénk sietett Kerekes Attila polgármester úr egy „kis katicabogár” kíséretében. Az előző évekhez hasonlóan az olaszliszkaiak is meleg szívvel és nagy szeretettel várták a zarándokokat. Látszott, hogy nem szabad előítélettel lenni egy közösség iránt, mert annak néhány tagjai rontják el a közösség jóhírét. Mint az országunkban mindenütt, az emberek 99%-a jó, kedves és barátságos, de nem róluk szólnak a hírek.
A köszöntők során megkaptuk Olaszliszka ajándékait: egy szépen kifaragott kápolnakövet, egy saját érmet, illetve egy monográfiát, valamint egy palack bort. Olaszliszka és Vámosújfalu községek közösen egy pazar vendéglátással ajándékozták meg a zarándokokat. Gulyás leves, kenyér, pogácsa, bor, üdítő, minden, ami a testi töltődéshez szükséges. Itt látszik meg, hogy nem csak egy „kis katicabogár” él Olaszliszkán, hanem egy egész csapat. Egy rendkívül megható és szép műsort adtak az olaszliszkai iskolások. Az egész közösségből áradt a vendégszeretet.
A következő megállóhelyünk Szögi Lajos, tragikus körülmények között elhunyt honfitársunk emléke sem tudta beárnyékolni ezeket a szép pillanatokat, de azért megálltunk, és imádkoztunk az értelmetlen halált halt embertársunkért és a hozzá hasonló sorsúakért.

Szegilong
A staféta halad tovább. A keresztágat Olaszliszka polgármestere átadta Szegilong alpolgármesterének és sétáltunk tovább a szépen felújított Falumúzeumba. A kis közösség annál nagyobb szeretettel kifaragott kövét látva azon töprengtünk, hogy ha minden község ilyen szépen kifaragott követ adományoz a Nemzet Kápolnájához, akkor ez lesz a világ legszebb kistemploma.

Szegi
Szegibe már 2 órás késéssel érkezünk, ennek ellenére türelemmel vár bennünket a polgármester úr, családja és a falu közössége. Polgármester úr szívhez szóló köszöntője azért is esett olyan jól, mert korábban itt nem fogadtak bennünket. Jóleső érzés látni, egyre több településen értik meg, hogy mi a jelentősége a zarándoklatnak, és azt akkor már az adott közösség is magáénak érzi. A finom sütemény receptjét azonnal el is kérik a zarándok hölgyek. Itt is megkapjuk a marék földet és a kézzel gyönyörűen kifaragott templomkövet.

Bodrogkeresztúr
Keresztúr felé sietve csodáljuk azon embertársainkat, akik tolókocsival, vagy éppen ahhoz támaszkodva, abba kapaszkodva látássérülten kísérnek bennünket fáradhatatlanul. Itt látszik, hogy a zarándoklat mindenki számára teljesíthető. Kellő akarat kell csupán hozzá. Bodrogkeresztúrban a vasúti átjárónál várt a település kis csapata, akik rövid frissítő után szép műsort adtak részünkre. Soltész Csenge és iskolatársai gyönyörű énekhangjukkal kápráztattak el bennünket. Megkaptuk Bodrogkeresztúr borát, földjét és követ, melyet Gorcsa György esperes atya megáldott. Jóleső érzés látni és tapasztalni az emberek háláját, mert ezen a napon értük is mentünk.
Másnap reggel 8 órakor a református és görög felekezetek lelkipásztorai megáldottak bennünket és a zarándokokhoz felsorakozott az általános iskola tanuló közössége igazgatónő vezetésével. Tarcalig kísértek bennünket, mert a testnevelés óra azon a napon a zarándoklat volt számukra.
Tarcalnál magára maradt maroknyi csapatunk, melyhez Nyíregyházáról és Boldog településről is csatlakoztak. Így együtt tapasztalhattuk meg a pénteki nap csendességét és súlyát. Csendes zarándoklatunkat Mezőzombor irányába folytattuk.

Engesztelő Zarándoklat